milo noir

Hogyan készült? 2. rész

Sokat gondolkoztam az első rész óta a folytatás mikéntjén. Temérdek információ fellelhető tutorial és könyv formában arról, hogy hogyan kell egy nagyon alap Django blogot megcsinálni, úgyhogy én nem szeretnék beállni ebbe a sorba. Írásaimban feltételezem, hogy az olvasó már egy ilyen kalauzon végigment, így az alapokkal nem foglalkozom, sokkal inkább olyan feature leírásokat szeretnék közölni, amelyekkel egy blog továbbléphet erről a szintről.

Egy tipikus nagyon alap blog models.py állománya nagyjából így szokott kinézni:

1
2
3
4
5
6
7
from django.db import models

class Story(models.Model):
    title = models.CharField(max_length=100)
    slug = models.SlugField()
    content = models.TextField(blank=True)
    created = models.DateTimeField(default=datetime.datetime.now)

Mint látható egy ez nem egy túlkomplikált dolog. Amire szükség van az egy cím, egy slug mező permalink generáláshoz, maga a bejegyzés tartalma és egy időbélyeg.

A created mezőt az admin felület automatikusan kitölti majd nekünk amikor új bejegyzést kreálunk. A slug-ot a title-ből generáltatjuk - ez a beállítás admin.py-ból látszik:

1
2
3
4
5
6
7
8
from django.contrib import admin
from models import Story

class StoryAdmin(admin.ModelAdmin):
    ...
    prepopulated_fields = {'slug': ('title')}

admin.site.register(Story, StoryAdmin)

Ami a tartalmat illeti, a történet itt már érdekesebbé válik. Ebben a formában a content csak egyszerű szöveget fog visszaadni, ami azért valljuk be, elég kopár. Mondjuk azt, hogy szeretnénk látni ilyesmiket is: címsorokat, félkövér és dőlt betűket, képeket, beágyazott videókat és programkódokat lehetőleg szintaxis kiemeléssel és a sorok megszámozásával. Hívjuk ezt most egyszerűen formázott tartalomnak.

Figyelem! Most érkeztünk el oda, amit a mai poszt mondanivalójának szántam.

Jelen esetben egy WYSIWYG tartalomszerkesztő nem áll rendelkezésre, ígyhát ahhoz, hogy formázott tartalmat kapjunk a szöveget tele kell pakolnunk HTML tagekkel és CSS kódokkal. Ettől egyel jobb, ha csak HTML tageljük a szöveget és a CSS-t valahonnan source-oljuk. A legjobb azonban, ha egy text-to-HTML fordítót használunk, pl. a Markdownt. A Markdown szintaxisa egyszerűen elsajátítható, hasonló a Wikiéhez, de attól sokkal átgondoltabb és felhasználóbarátabb (szerintem).

Felmerül a kérdés, hogy mikor történik meg a text-HTML konverzió? Erre két megoldás kínálkozik:

  • A content mező tartalmazza a mindenkori Markdown formátumú szöveget, amiből minden lekéréskor generáltatjuk a HTML kódot; vagy
  • Fenntartunk egy másik mezőt a HTML kódnak is, amit minden szerkesztés után frissítünk.

Az első megoldással az a probléma, hogy számítási feladattal terheljük a szerverünket, a másodikkal pedig az, hogy duplikálva tároljuk a kontentot, tehát az adatbázisunk nagyobbra hízik. Az R-Pi esetében tegyük fel, hogy az utóbbi a kisebbik rossz. Ezek után a models.py úgy módosul, hogy felveszünk egy újabb nem szerkeszthető content mezőt (az eredeti content nevét is megváltoztatjuk a readability szellemében)...:

1
2
3
4
5
6
...
class Story(models.Model):
    ...
    markdown_content = models.TextField(blank=True)
    html_content = models.TextField(editable=False)
    ...

... majd ezt úgy töltetjük ki az admin felülettel, hogy a szerkesztés végeztével (mentéskor) ráhívjuk a Markdownt a markdown_content tartalmára - szintén a models.py-ban (természetesen a Markdownt nem felejtjük el importálni). Ehhez a Model class save metódusát írjuk felül:

1
2
3
4
5
6
7
from markdown import markdown
...
class Story(models.Model):
    ...
    def save(self, *args):  # yes, we override it
        self.html_content = markdown(text=self.markdown_content, extensions=['codehilite(linenums = True)'])
        super(Story, self).save()  # don’t forget to call super()

A codehilite(linenums = True) rész lesz felelős a kontentben megjelenő programkódok szintaxisának színezéséért és sorszámozásáért. Ahhoz, hogy ez működjön két dolgot kell megtennünk:

  1. Telepítsük a Pygments csomagot.
  2. Készítsünk vagy szerezzünk be egy CSS fájlt a codehilite számára, amit linkelünk a template-ünkben. Pl.: <link rel="stylesheet" type="text/css" href="./codehilite.css">

Már csak egy dolog van hátra: default felállásban a Django semmilyen változóból származó HTML kódot nem hajlandó értelmezni biztonsági okokból, ezért külön szólnunk kell neki, hogy mi megbízunk a html_content tartalmában és legyen szíves azt HTML kódnak látni. Ezt valamelyik vonatkozó template fájlban tehetjük meg a safe flag segítségével. Például:

1
2
3
<p id="story-body">
    {{ story.html_content|safe }}
</p>

Ezzel kész is vagyunk, most már mindenféle formázási lehetőség birtokában vagyunk, amit a Markdown támogat.

Az urls.py és views.py, valamint a template-ek tartalma a fenti feladat megoldása szempontjából irreleváns, bármelyik tutorialban választ kaphatunk rá. Éppen ezért itt nem is szerepeltetem.

blog comments powered by Disqus